Kuti Katalin neve mára egyet jelent a segítőkészséggel, önzetlenséggel és emberséggel. Ő az, aki mindig ott van, ahol szükség van rá – ha kell, nappal vagy éjjel, ha épp egy újszülött családnak tejporra van szüksége, vagy egy idős embernek tűzrevalóra. Nem ismer fáradtságot, hideget, esőt vagy akadályt – szívből, szeretetből, elhivatottságból segít. Kilenc éve vezeti és szervezi a „Segítsünk a rászorulóknak” közösséget, amelynek révén családok tucatjai, betegek, idősek, árva és hátrányos helyzetű gyerekek kaptak ételt, ruhát, cipőt, bútort vagy éppen reményt. Csendes, mégis hatalmas erejű jelenlétével napról napra mosolyt csal az emberek arcára, fényt visz a legnehezebb sorsokba. Katalin igazi példakép: saját idejét, erejét és kényelmét félretéve dolgozik másokért. Ünnepekkor különösen aktív – iskolakezdéskor, mikuláskor, karácsonykor és húsvétkor minden évben gyűjtéseket szervez, hogy a rászorulók ne maradjanak ajándék, étel vagy figyelem nélkül. Szívén viseli a környék falvainak és városainak sorsát, Kovászna, Hargita és más megyék rászorulóit is támogatja. A közösségben csak így nevezik: „az Angyal”. Nemcsak azért, mert adományt visz, hanem mert szeretetet, reményt és hitet is ad. Tudja, hogy néha egy mosoly, egy kedves szó, egy apró figyelmesség is képes napokat, életeket megváltoztatni. Kuti Katalin a mindennapok csendes hőse – olyan ember, akinek szívében végtelen szeretet, lelkében pedig kitartás és jóság lakik. Az ő munkássága bizonyítja, hogy egy ember szívből jövő tettei képesek megváltoztatni a világot.